2013. január 16., szerda

Vad

Micsoda badarság a szerelem! Feleakkora haszna sincs,mint a logikának,mert nem bizonyít semmit, és mindig olyasmit ígér az embernek, ami nem fog megtörténni, olyasmit hitet el vele,ami nem igaz. /Oscar Wilde/

2013. január 10., csütörtök

Oh simple thing, where have you gone?!

Hónapok óta nem írtam úgy igazából. Mostanában nagyon összejöttek a dolgok és itt nem csak pár gondról beszélek,hanem mindenről, a dolgok összességéről. 
Most nem fogok mindent elmesélni,mert akiknek tudniuk kell ezekről, azok pontosan tudnak mindent. Ráadásul egyre kevésbé érzem biztonságosnak a blogot. Sajnos. 
De most ide tévedtem,úgyhogy írok. Igazából nem is ide tévedtem..tudatosan írtam a böngészőbe a blog nevét,aztán pedig akarattal jelentkeztem be, már nagyon kell írnom! Nagyon nagyon! 
Először is, még nem írtam le hogy mi történt a BB-vel..igazából én se tudom. De kezdjük el még korábbról! Lehet hogy hülyeség az egész és legszívesebben fejbe kólintanál egy kalapáccsal, de hónapokkal ezelőtt még arra gondoltam,hogy kilépek a BB-ből. És nem azért mert nem szeretem a barátaimat,vagy már kevésbé szeretem, vagy meguntam őket vagy egyéb abszurd és nem igaz dolgok miatt, hanem mert jól tudom,hogy mennyire fájni fog,amikor ők már nem lesznek nekem..legalábbis nem a közelben, mondjuk ki: amikor elballagnak. Utolsó évben iszonyatosan el lesznek foglalva mindannyian, utána pedig már annyi időnk sem lesz egymásra mint azelőtt. Talán azért akartam "kilépni" mert meg akartam akadályozni,hogy "ők hagyjanak el engem". Őrület ugye? De valami iszonyatos igazság mégis van benne. 
Önző vagyok tudom..erre már rég rájöttem. Aztán történt valami,ami miatt valahogy teljesen megfordultak bennem az érzések, ellentétes lett minden. Az a valami pedig jól tudjuk,hogy mi. Amikor E. kilépett. Ő tényleg megtette, igazából. Persze az igazi, "normális" okot még most sem tudhatom..mert hiszek abban hogy majdnem minden döntésünket egy másik,még korábbi elhatározásul befolyásolja. Nem ítélkezhetek felette, én is majdnem megtettem ezt..bár azt hiszem az okaink teljesen másról árulkodtak (volna.) Féltem attól,hogy "elhagynak" most mégis megtették. De ennek így kell lennie. Az emberek jönnek és mennek. Csak nem mindegy hogy kik ezek az emberek.. 
Őszintén hittem és bíztam benne, majd hamis váddal magam ellen lettem fordítva..ez normális?? 
Ha mást okolunk a tettükért,magunk sem vagyunk tisztában azzal,hogy mi miatt jutottunk oda,ahol most vagyunk. Többnyire MAGUNK miatt.
Hiányoznak az együtt töltött bolondos órák, de kezdek hozzászokni a hiányhoz. Szerencsére vannak akik betöltik ezeket az órákat....khmm még ha néha ezeknek az óráknak néhány perce ábrándozással telik is..ami talán nem rossz, de több miatt mégis az. Hetekig csak a múltra gondolok,majd hetekig csak a jövőre..közben pedig napok suhannak el,amiket a jelenben kellett volna eltöltenem.
A percekből pedig órák lesznek, az órákból napok, a napokból hetek, így alakul ki a múlt és a jövő, de a jelen csak úgy kifolyik a kezeim közül. Insane!
Nem szabadnak így lennie, kedves 2013, megfogadom,hogy ebben az évben olyan dolgokat teszek meg,amiket 2012-ben talán soha nem tettem volna meg! Már el is kezdtem, és az eredmények nem olyan csodásak,mint azokban a csillogó amerikai filmekben,ahol ha a főszereplő lány ír a kiszemeltjének, az ugyan visszaír és még kedves is..de "elakad" az egész. A világ nem egy forgatókönyből áll! Fogd már fel A.!!!! Bárcsak így lenne, de nem így van. 
Tegnap pedig egy nagyon rossz napom volt. Furcsa,hogy egy  másodperc tört része alatt mennyire meg tud változni a hangulatod és hogy néhány embert még csak észre sem veszel, megint másokat pedig magad mellett tudnád egész életedre,csak hogy minden pillanatot együtt tudjatok tölteni.
Ezeken a rossz napokon, pedig meg tudom bántani az embereket, ez bánt engem a legjobban. Úgyhogy bocsánat mindenkitől,akit valaha is megbántottam! 
Szeretek élni, de jó lenne ha az élet is szeretne engem!!;)
A.