Eddig ez a nap volt az eddig legjobb az évben. Nem, nem azért, mert reggel majdnem elütött egy autó. Inkább kezdjük a legelejével. Reggel amikor felkeltem semmi vagy legalábbis kevés félelmet éreztem a matek doga miatt, ami egy nagyon is jó jel nálam én ugyanis izgulós vagyok. Amikor kimentem a konyhába Anya mondta, hogy lapátolják a havat..mondtam magamba, hogy hát igen, ez a szolnoki nép. A semmit is ellapátolják, de mikor kiléptem az utcára hatalmas meglepetés fogadott. Hózápor és majdnem bokáig érő hó. Persze ennek először örültem, de aztán elkezdtem fázni és a csizmám is majdnem beázott, na meg persze a szél is arcomba fújta a nedves szelet, úgyhogy a kezdeti öröm hamar elröppent. Aztán a buszmegállóban megjelent Sz. meg Füvi Norbi is ott volt és Sz. elkezdett vele beszélgetni aztán megkérdezte az időt és mondta, hogy 16 van én meg visszakérdeztem, hogy16? mire ő mosolyogva mondta hogy 16. Istenem az a mosoly.:') Felejthetetlen, amúgy meg a személyisége még mindig felejtős, nyugalom.
Utána a zebrán majdnem elütött egy autócska, de a rendőrfiú lekapcsolta és igazoltatta. Ezúton is köszönöm rendőrfiúka!
Aztán ahogy mentünk Annával fel a matekszintre, na a saroknál, kivel találkoztam össze?? Persze, hogy D.-vel.. Olyan hangosan tud köszönni és azok a barna szemei. Mindig elvarázsolnak, de mégis valahogy szar érzést kelt bennem, hogy ő bizony már sosem lesz az enyém, de még azért el kell majd nézegetnem a következő években a kapcsolatait. Az összes évben. Nem túl fényes ugye?
Olyan 10 másodperccel később pedig Polüfémosz(tudomhogynemígykellírni.xd) jött velünk szemben. Úgyhogy minden jelentős személy megjelent 1 óra lefolyása alatt. Egyáltalán hogy is izgulhattam volna a matekon, ha ennyi minden történik velem egy óra lefolyása alatt?!
A matek doga, amúgy egész jól ment, bár ezt inkább lekopogom.xd Az angolból az információkérő levél az nem ment valami jól, viszont a reklamáló tökéletesen:D jellemző.
Aztáán pedig, délután vettem pár cuccot a DM-ben, Anya sütött palacsintát. Ja és kétszer kellett vacsiznom. Egyszer Anya főztjéből utána meg Apájéból. Mondanom sem kell, hogy teli vagyok.
Délután pedig hatalmas hócsatát rendeztünk a csajokkal és a fiúkkal. A nemek harca.xdd Már évek óta nem hógolyóztam ilyen jót szerintem. Ráadásul a város közepén, semmitől sem visszariadva, nevetve, sikongatva és átfagyva is jól éreztük magunkat.:') Az ilyen pillanatokért élek! A tiszta örömért, amikor csak úgy tudok nevetni akár a semmin is és együtt jól tudjuk érezni magunkat, pedig nem mentünk el semmi különleges helyre, nem piáltunk be, nem vettünk semmit és még csak el se mentünk a megszokott környezetünkről. Imádtam azokat a pillanatokat,úgy ahogy voltak, mert minden bajomat elfelejtettem, végre fiatalnak érezhettem magam és rájöttem, hogy ha az kell az én boldogságomhoz, hogy boldog emberekkel vegyem körül magam akkor ezt kell tennem! És igen, ez most önzés. Csak is magamért teszem ezt. És ezeket a dolgokat most nem akarom részletezni, majd egy másik bejegyzésben.
Holnap töri tz és szerintem nem tudok semmit.:/ Tanulni kéne. Na majd elalvás előtt.
Addig is jó északát, legyetek pozitívak és egy idézettel köszönnék el a mától.
"Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot. Találd meg azt, akitől a szíved mosolyogni fog!" Paulo Coelho